30 ezerrel kevesebb munkavállaló évente

Folyamatos problémákat és kényszerhelyzetet okoz a magyar gazdaságban az állandósult munkaerőhiány, amely szinte a gazdaság minden szegmensében érezteti a hatását. Hiány van ma már a takarítóktól kezdve, az orvosokig és mérnökökig. Rengeteg vállalat jelzi, hogy további fejlesztései, beruházásai megvalósulásához már nem talál megfelelő képzettségű munkaerőt, azonban vannak olyan cégek, ahol már a meglévő munkafolyamtok elvégzéséhez sincs elég dolgozó. Az Alternatív Gazdasági és Demográfiai Központ elvégzett legutóbbi kutatása rámutat a munkaerőhiány kialakulásában jelentős szerepet játszó egyik tényezőre, a jelenleg is folyamatban lévő generációváltásra a munkaerőpiacon.

Generációváltások eddig is megtörténtek, miben lehet más a mostani helyzet?!

A jelenlegi problémák kialakulását elsősorban Ratkó Anna, egykori népjóléti miniszterasszonynak „köszönhetjük”, aki agglegényadóval, és az abortusz tiltásával ösztönözte vagy kényszerítette a magyar polgárokat gyermekvállalásra 1949-1956-os időszak között. Az alábbi diagrammon megjelölt „Ratkó gyerekek” korosztálya, amely létszámban legalább másfelszerese a jelenleg születő gyermekek számának. Látható milyen hatalmas létszámú idős dolgozó megy már jelenleg is, illetve fog a jövőben nyugdíjba vonulni.

Az Alternatív Gazdasági és Demográfiai központ számszerűsítette a KSH adati alapján, évente mennyivel csökkent vagy csökken a „Ratkó” generáció nyugdíjba vonulásával az aktív munkaerő száma Magyarországon (az alábbi táblázatban nem szerepel a fiatalok elvándorlása okán, csökkenő vagy már hazai munkaerőpiacra be sem lépő fiatalok száma – mivel az elvándorlás nagyságával kapcsolatban pontos számadatok nincsenek).

Az alábbi táblázatban láthatók a Magyarországon jelenleg érvényben lévő nyugdíjba vonulási korhatárok, illetve a jogosultság elérésének időpontjai. A nőkre vonatkozó 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásra vonatkozó lehetőséget a táblázat nem jelöli.

Születési idő

Öregségi nyugdíjkorhatár  

  Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése

1952. január 1 előtt

62 év

2014. január 1 előtt

1952. január 1 - július 1

62 év + 183 nap

2014. július 3 - december 31

1952. július 2 - december 31

62 év + 183 nap

2015. január 1 - július 2

1953. január 1 - december 31

63 év

2016. január 1 - december 31

1954. január 1 - július 1

63 év + 183 nap

2017. július 3 - december 31

1954. július 2 - december 31

63 év + 183 nap

2018. január 1 - július 2

1955. január 1 - december 31

64 év

2019. január 1 - december 31

1956. január 1 - július 1

64 év + 183 nap

2020. július 2 - december 31

1956. július 2 - december 31

64 év + 183 nap

2021. január 1 - július 2

1956. december 31 után

65 év

2021. december 31 után

 

A számítás a jelenlegi nyugdíjba vonulási szabályozásokat, illetve az általánosan (valós) nyugdíjba vonulási átlagot vette figyelembe (nőknél 61 évesen, férfiaknál átlagosan 63,5 évesen vonulnak nyugdíjba a magyar dolgozók – 2017-es adat), illetve a fiataloknál a 21 éves kort vette számításba a munkába lépés átlagos életkoraként.

Év:

Nyugdíjba vonulók száma:

Munkaerőpiacra belépő fiatalok száma:

Munkaerő számának csökkenése:

2017

140 576

117 880

22 696

2018

140 852

112 618

28 234

2019

136 948

100 355

36 593

2020

131 518

96 469

35 049

2021

123 519

93 617

29 902

 

A fenti táblázatot látva megérthetjük, hogy milyen nehéz helyzetbe hozza a gazdasági szereplőket, hogy évente megközelítőleg 30.000 dolgozóval kevesebbre számíthatnak a munkaerőpiacon. Jobban érzékelhető a szám nagysága, ha arra gondolunk, hogy minden évben három győri Audi gyár teljes dolgozói létszáma tűnik el, egy olyan gazdaságban, ahol évente 3,5% százalékos GDP növekedés van kormányzatilag előirányozva. Fontos látni, hogy 3,5%-os tartós GDP növekedés 10 évre vonatkoztatva 41%-os növekedést jelent, amely teljesítéséhez bizonyos mennyiségű munkaerőtöbblet is szükséges, ennek ellenére a magyar munkaerő csak a generációs okok következtében megközelítőleg harmincezer fővel fogyatkozik évente. A szám még lehangolóbbnak tűnhet, amennyiben belekalkuláljuk azon fiatalokat, illetve középkorúakat, akik nem Magyarországon képzelik el a jövőjüket. (A Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok számáról, csak becsült adatok állnak jelenleg rendelkezésre).

 

Korona Péter

AGD Központ Egyesület

HU | EN