30 ezerrel kevesebb munkavállaló évente
Folyamatos problémákat és kényszerhelyzetet okoz a magyar gazdaságban az állandósult munkaerőhiány, amely szinte a gazdaság minden szegmensében érezteti a hatását. Hiány van ma már a takarítóktól kezdve, az orvosokig és mérnökökig. Rengeteg vállalat jelzi, hogy további fejlesztései, beruházásai megvalósulásához már nem talál megfelelő képzettségű munkaerőt, azonban vannak olyan cégek, ahol már a meglévő munkafolyamtok elvégzéséhez sincs elég dolgozó. Az Alternatív Gazdasági és Demográfiai Központ elvégzett legutóbbi kutatása rámutat a munkaerőhiány kialakulásában jelentős szerepet játszó egyik tényezőre, a jelenleg is folyamatban lévő generációváltásra a munkaerőpiacon.
Generációváltások eddig is megtörténtek, miben lehet más a mostani helyzet?!
A jelenlegi problémák kialakulását elsősorban Ratkó Anna, egykori népjóléti miniszterasszonynak „köszönhetjük”, aki agglegényadóval, és az abortusz tiltásával ösztönözte vagy kényszerítette a magyar polgárokat gyermekvállalásra 1949-1956-os időszak között. Az alábbi diagrammon megjelölt „Ratkó gyerekek” korosztálya, amely létszámban legalább másfelszerese a jelenleg születő gyermekek számának. Látható milyen hatalmas létszámú idős dolgozó megy már jelenleg is, illetve fog a jövőben nyugdíjba vonulni.
Az Alternatív Gazdasági és Demográfiai központ számszerűsítette a KSH adati alapján, évente mennyivel csökkent vagy csökken a „Ratkó” generáció nyugdíjba vonulásával az aktív munkaerő száma Magyarországon (az alábbi táblázatban nem szerepel a fiatalok elvándorlása okán, csökkenő vagy már hazai munkaerőpiacra be sem lépő fiatalok száma – mivel az elvándorlás nagyságával kapcsolatban pontos számadatok nincsenek).
Az alábbi táblázatban láthatók a Magyarországon jelenleg érvényben lévő nyugdíjba vonulási korhatárok, illetve a jogosultság elérésének időpontjai. A nőkre vonatkozó 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásra vonatkozó lehetőséget a táblázat nem jelöli.
Születési idő |
Öregségi nyugdíjkorhatár |
Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése |
1952. január 1 előtt |
62 év |
2014. január 1 előtt |
1952. január 1 - július 1 |
62 év + 183 nap |
2014. július 3 - december 31 |
1952. július 2 - december 31 |
62 év + 183 nap |
2015. január 1 - július 2 |
1953. január 1 - december 31 |
63 év |
2016. január 1 - december 31 |
1954. január 1 - július 1 |
63 év + 183 nap |
2017. július 3 - december 31 |
1954. július 2 - december 31 |
63 év + 183 nap |
2018. január 1 - július 2 |
1955. január 1 - december 31 |
64 év |
2019. január 1 - december 31 |
1956. január 1 - július 1 |
64 év + 183 nap |
2020. július 2 - december 31 |
1956. július 2 - december 31 |
64 év + 183 nap |
2021. január 1 - július 2 |
1956. december 31 után |
65 év |
2021. december 31 után |
A számítás a jelenlegi nyugdíjba vonulási szabályozásokat, illetve az általánosan (valós) nyugdíjba vonulási átlagot vette figyelembe (nőknél 61 évesen, férfiaknál átlagosan 63,5 évesen vonulnak nyugdíjba a magyar dolgozók – 2017-es adat), illetve a fiataloknál a 21 éves kort vette számításba a munkába lépés átlagos életkoraként.
Év: |
Nyugdíjba vonulók száma: |
Munkaerőpiacra belépő fiatalok száma: |
Munkaerő számának csökkenése: |
2017 |
140 576 |
117 880 |
22 696 |
2018 |
140 852 |
112 618 |
28 234 |
2019 |
136 948 |
100 355 |
36 593 |
2020 |
131 518 |
96 469 |
35 049 |
2021 |
123 519 |
93 617 |
29 902 |
A fenti táblázatot látva megérthetjük, hogy milyen nehéz helyzetbe hozza a gazdasági szereplőket, hogy évente megközelítőleg 30.000 dolgozóval kevesebbre számíthatnak a munkaerőpiacon. Jobban érzékelhető a szám nagysága, ha arra gondolunk, hogy minden évben három győri Audi gyár teljes dolgozói létszáma tűnik el, egy olyan gazdaságban, ahol évente 3,5% százalékos GDP növekedés van kormányzatilag előirányozva. Fontos látni, hogy 3,5%-os tartós GDP növekedés 10 évre vonatkoztatva 41%-os növekedést jelent, amely teljesítéséhez bizonyos mennyiségű munkaerőtöbblet is szükséges, ennek ellenére a magyar munkaerő csak a generációs okok következtében megközelítőleg harmincezer fővel fogyatkozik évente. A szám még lehangolóbbnak tűnhet, amennyiben belekalkuláljuk azon fiatalokat, illetve középkorúakat, akik nem Magyarországon képzelik el a jövőjüket. (A Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok számáról, csak becsült adatok állnak jelenleg rendelkezésre).
Korona Péter
AGD Központ Egyesület