Demográfiai probléma Magyarországon

A hazai média mindennapi témájává vált, a munkaerőhiány illetve a magyar fiatalok elvándorlása. Ezen folyamatok jelenleg is éreztetik hatásukat a gazdaságban. Azonban, hogy a jövőben milyen változásokat hozhat az ország gazdasági életében és társadalmi viszonyaiban ez még kétséges. Jelen tanulmány próbál válaszokat, és megoldási javaslatokat adni a káros demográfiai folyamatok megfordítására.

 Magyarország demográfiai problémáinak (médiában elsősorban a munkaerőhiány kerül szóba) két fő oka van:

A World Bank nyilvános adatai szerint, Magyarország lakossága 6,5 millióra csökken a század végére (2100). A számot látva fontos figyelembe venni, hogy főleg a fiatalok hagyják el Magyarországot (20-45 éves korosztály), ezért nagyarányú korosztály eltolódás következhet be az idősek irányába a jövőben.

Az alábbi táblázat a KSH Népességtudományi Kutatóintézet nyílt adata (Népesség előszámítás: demografia.hu)

Magyarország népességének alakulása 1990-2060 között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint.  

A fenti KSH diagramjának legrosszabb jóslása szerint, a 6,5 milliós lakossági számot akár 2060-ra is elérheti Magyarország.

Problémák diagnosztizálása, illetve  a problémákat kiváltó és befolyásoló tényezők:

Alacsony termékenységi arányszám:

A magyarországi lakosság csökkenését nem érdemes önmagában vizsgálni, hiszen ez a fejlett nyugati társadalmakban is tapasztalható probléma, tendencia. A termékenységi arányszám csökkenése komoly problémát okoz, a távol-keleti országokban (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Hong-Kong), illetve több nyugati-európai országban (Németország, Olaszország, Spanyolország). Azonban fontos tényező az, hogy a nyugati fejlett gazdaságokban szinte sehol nem éri el a termékenységi arányszám a fenntartható lakosságszámhoz szükséges 2,1-et.

Az alábbi táblázatban a világ ötven legalacsonyabb termékenységi számmal rendelkező országa szerepel, termékenységi szám sorrendjében felállítva (Magyarország a 20. ezen a listán). The World Bank (2016) nyilvános adatai alapján: data.worldbank.org

Azért fontos figyelembe vennünk a nemzetközi tendenciákat, hiszen a nyugati országokban jelentkező esetleges (lakosságcsökkenésből is adódó) munkaerőhiány elszívó hatással lehet a magyar munkaerőre. Ebből a szempontból Németország lakosság csökkenése (bevándorlás nélkül 2050-re elérheti a 12 millió főt) az egyik legnagyobb, és biztosak lehetünk abban, hogy a jövőbeni német kormányok nem nézik tétlenül ezt a tendenciát.

Az alábbi táblázat a német DESTAT (www.destatis.de) statisztikai hivatal adatai. A jelenlegi német születési arányszámot figyelembe véve készült (tehát nem számol nagyobb születésszámmal).

Kiöregedő nyugati társadalmak:

A második világháború után kialakult egy generációs hullám („baby boom”- a háború alatt kevesen születtek, a háború után megugrott a születések száma) amelynek ma is vannak hatásai. A nagy „baby boom” idején született nemzedék (1945-1960) már elérte vagy most éri el a nyugdíjkorhatárt, azaz most fut ki teljesen a munkaerőpiacról. Ez a kivonulás akaratlanul is hagy egy űrt maga után, hiszen kivonul a munkaerőpiacról a gyakorlott szakemberek nagy tömege. Ez a generációs nyugdíjba vonulás gondot okoz Európában, illetve az Egyesült Államokban is. A fellépő munkaerőhiányt a fejlett országok kidolgozott bevándorlási rendszerrel (Kanada, Ausztrália - hiányszakma lista), illetve munkaerőpiacuk megnyitásával, könnyítésekkel (Németország, Svédország, más EU. tagországok) próbálják orvosolni. A kelet-európai és a nyugat-európai bérkülönbségek okán (2x,3x,4x), legegyszerűbb kelet-európai dolgozókkal feltölteni a nyugdíjazások miatt kialakuló hiányt.

Gazdasági növekedéshez szükséges munkaerő növekedés (GDP):

Fontos közgazdasági tény, hogy egy 3,5% éves GDP növekedés mellett 10 év alatt 41%-kal nő a gazdaság, ha továbbmegyünk 20 évre kivetítve a számítást (98%), azaz majdnem megduplázódik a gazdaság termelése. Ezt a termelékenységi növekedést munkaerő növekedés nélkül tartani lehetetlen (pl. szolgáltatóipar). Természetesen nem 98%-os munkaerő növekedést kell biztosítani, azonban 7-8-10% munkaerő növekmény szükséges lehet (hasonló bevándorlók voltak Németországban a török vendégmunkások). Ez Magyarországra vetítve azt jelenti, amennyiben a magyar gazdaság szeretne tartani egy min 3%-os éves GDP növekedést, akkor még munkaerő növekedésre is szükség lenne, azonban a jelenlegi munkaerő piaci tendencia ezzel teljesen ellentétes.

Gazdasági elvándorlás:

A magyarországi elvándorlás fő okai nyilvánvalóan és elsősorban gazdasági jellegűek. A hazai, illetve  a nyugat-európai bérek közötti különbségek, a jobb életkörülmények, olyan elszívó hatást generálnak, amely eddig megközelítőleg 400 ezer fős elvándorláshoz vezetett. Az elvándorlás Magyarországról addig nem lassul vagy áll le, amíg a fennálló bérkülönbségek nem kezdenek el tartósan (dinamikusabban) csökkeni. Jelenleg a magas bérekkel és a jobb életkörülményekkel a kelet-európai országoknak esélye sincs versenyezni.

Az utóbbi időben óriásit emelkedő ingatlan és albérleti árak, újabb problémát, nehézségeket okoztak a fiataloknak. Gondoljuk végig, Budapesten egy átlag fizetésből (fiatal kezdő fizetés - nettó 180.000,-Ft) (családi háttértámogatás nélkül, azaz teljesen önállóan) ki lehet bérelni egy panellakást (min.130.000,-Ft + rezsi), azonban a maradék 20-30 ezer forintból már nem lehet megélni az adott hónapban. Természetesen egy plusz kereső (társbérlő, vagy párkapcsolat) könnyíthet az anyagi terheken. Azonban nem lehet perspektíva, egy idegennel élni, vagy azért fenntartani egy megromló párkapcsolatot, hogy tudjuk fizetni az albérletet (ez egy erősen cinikus gondolatmenet, azonban sajnos elég életszerű). Szükségesnek látjuk, a bérlakás programok, illetve olcsó építőipari telkek felszabadítását, biztosítását (külterület - belterület- lakóövezeti terület- besorolás módosítás).

Normál elvándorlás:

Tanulmányunkban megkülönböztetjük a normál illetve a gazdasági elvándorlást (a háborús üldöztetés jelenleg nem releváns szempont Magyarország elhagyására). Meglepő lehet, azonban fejlett gazdaságokból is irányul elvándorlás más államokba. Egy német statisztikai adat (DeStatis), amely nagyon érdekes tényre mutat rá, hogy 2015-ben 281 ezer német hagyta el hazáját. Ez a szám akkor is magas, amennyiben a bevándorlás száma ezt meghaladja, azaz a mérleg Németország javára pozitív. Fontos felismerni, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek az elvándorlás problémájával. Tehát a Magyarországot elhagyó fiatalok egy része, akár jó anyagi helyzet és magas fizetés ellenére is kivándorolna, pusztán kaland, párkapcsolati szempontok, más életszemlélet (világpolgár) okán. Azonban, ha fenti tényezők mellé hozzátesszük a gazdasági elvándorlás hatásait is, és ellensúlyozó tényező (bevándorlás) nincs, ez tovább növelheti a problémákat.

Az alábbi táblázat mutatja az adott európai országokból elvándorlók számát.

A lakosságcsökkenés káros hatásai a gazdaságra, szociális rendszerre, társadalomra

Munkaerőpiaci hatások

Mindennapos témává vált a magyar médiában a munkaerőhiány, amely a munkaerőpiac teljes szegmensét elérte ma már. Hiány van mezőgazdasági idénymunkástól, az egészségügyi dolgozóig, orvosokig. A lakosság csökkenése itt éreztette először káros hatását. Gondoljuk át, ha Magyarországon élne az elvándorolt (megközelítőleg 400.000) magyar fiatal, valószínűleg nem lenne ilyen munkaerőhiány (és ilyen béremelkedés sem következett volna be / szomorú). A teljes magyar politika elit egyetért abban, hogy a születések számának növelése elengedhetetlen. A jelenlegi kormány intézkedései ezen a téren, nemzetközi szinthez mérve is kiemelkedőek. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a CSOK és egyéb családtámogatási programok hatásai minimum 18 év plusz 9 hónap (első gyermeknél) után fogják éreztetni pozitív hatásukat a munkaerőpiacon. Ha ezt a számítást kivetítjük három gyermekre és adunk szegény magyar anyák szervezetének időt regenerálódni, akkor minimum 23 év szükséges a három gyermek kihordására, felnevelésére, oktatására. Természetesen, ha szeretnénk diplomás orvosokat, mérnököket a munkaerőpiacon, akkor ez az idő is kitolódik (főiskolai illetve egyetemi tanulmányok elvégzése).

Mért fontos ez a 23 év?

Mivel a munkaerőhiány már most súlyos gondokat okoz, a születési szám növelése ezt a problémát még huszonhárom évig nem oldja meg. Tehát a munkaerőpiac huszonhárom évnyi problémája még megoldásra vár. Fontos kérdésként merül fel, hogy a magyar gazdaság mely területét fogja hosszútávon leginkább érinteni a munkaerőhiány. Az igazi kérdés az, hogy az élet mely területét nem érinti. Hiszen, ha nincs tanár, akkor ezt megsínyli az oktatás, ha nincs orvos, akkor az egészségügy, stb.. Tény, hogy a munkaerőhiány jelenleg Magyarország egyik legkomolyabb, legsürgetőbb megoldásra váró problémája.

Forrás: Európai-Bizottság -GKI

Hatások az adórendszerre

A magyar adórendszer az elmúlt ötven évben kialakult társadalmi korarányokra lett kialakítva. Ezt az utóbbi húsz évben csak a magyar lakosság átlag élethossz növekedése befolyásolta. Azonban, ha a fiatalok elvándorlása nem áll meg, akkor véghez megy egy korosztályos eltolódás az idősek javára. Azért jelent problémát ez, mert egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több már nem aktív állampolgárt. Egyre kevesebb dolgozó tartja el az államszervezetet (hadsereg, rendőrség, tűzoltóság, egészségügy, úthálózat, jogrendszer, ANTSZ, stb.) Természetesen lehet az államszervezetek számát csökkenteni, azonban a rendszer működéséhez elengedhetetlen egy minimális létszám, ugyanis egy tűzoltóállomásra két tűzoltó nem elég. Az adófizetők számának csökkenésével az állam lehetőségei is csökkennek (adósságot törleszteni, nyugdíjat emelni, adót csökkenteni, oktatást, egészségügyet és a gazdaságot fejleszteni).

Az alábbi táblázat KSH népesség előrejelzés leszűrt adatotok,kék/sárga színnel kiemelve a drasztikus korosztályi változásokat a jövőre nézve.

Hatások a nyugdíjrendszerre

A nyugdíjrendszer bevezetésénél nem volt állami alaptőke ennek elindítására, tehát az aktuális dolgozóknak a befizetéséből lehetett fizetni a nyugdíjba vonulók nyugdíját. A nyugdíjrendszer ma is ezen az elven működik, tehát, a jelenlegi aktív dolgozók befizetéséből fizetik a jelenlegi nyugdíjasokat. Ezért, a jelenlegi aktív dolgozó társadalom nyugdíját a következő generációk fogják a jövőben befizetni. Ennek egy hátránya van, ha a lakosság (aktív dolgozók száma) csökken, akkor sokkal több nyugdíjas jut, kevesebb befizetőre. Tehát, vagy jóval kevesebb lesz az állami nyugdíj a jövőben, vagy drasztikusan kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Közgazdasági előrejelzések szerint, a jelenlegi tendenciákat figyelve 67 éves kor is lehet majd a nyugdíjkorhatár a jövőben. Azonban könyvelni talán lehet 67 évesen, de kőművesnek, festőnek, műtőssegédnek, hentesnek, tehát nehéz fizikai munkát végzőként, ennyi idősen napi szinten dolgozni, szinte lehetetlen.

Például, 67 éves villanyszerelőként létrán, álmennyezet felett (romló látás mellett) villanyt szerelni, úgy, hogy a tévesztés életveszélyes is lehet, több, mint felelőtlenség.

Vásárlóerő csökkenése (maga a lakosság csökkenése)

A Világbank és a KSH Demográfiai Kutatóközpont nyilvános adatai (1. oldalon diagram) szerint, amelyek a mai termékenységi rátát és elvándorlást vetítik ki 2060-ig, Magyarország lakossága 6,5 millióra csökken (legpesszimistább elmélet szerint). Ebben az esetben a vásárlóerő 3,5 millióval csökken. Tehát kevesebb tej, kenyér, csirkehús, gyermekcipő, kanapé és c-vitamin stb. fogy majd az üzletekben. Ebből adódik, hogy a belső fogyasztásra koncentráló vállalatok bevételei akár 35%-kal csökkenhetnek. Ezen elmélet szerint a belső piacra koncentráló cégeknek további fejlesztések végrehajtása, már nem célszerű. Lehetséges, hogy nem is a munkaerőhiány lesz a legnagyobb probléma, hanem a vásárlóerő drasztikus csökkenése.

Hatások az ingatlanpiacra, ingatlanvagyonra

Az utóbbi években, világszinten is kiemelkedő értéknövekedést produkált a magyar ingatlanpiac. Elsősorban Budapesten és a főbb megyeszékhelyeken. Az ingatlanpiac növekedéséhez kapcsolódóan az építőipar is fejlődött, sőt, a magyar gazdaság egyik hajtómotorjává vált. Azonban felmerül a kérdés, hogy a lakosság számának csökkenésével kialakuló ingatlan túlkínálat fogja-e csökkenteni az ingatlan árakat, és ha igen, akkor mennyivel. Egy közgazdasági tényt vegyünk figyelembe, ha egy áruból túlkínálat van, annak mindig árcsökkenés a következménye. Az esetleges ingatlan túlkínálat hogyan befolyásolja majd a magyar építőipar jövőjét?

Megoldási javaslatok

Elvándorlás csökkentése, megállítása

A magyar kivándorlás fő oka elsősorban gazdasági jellegű, tehát a probléma megoldását is ebből az irányból kell megközelíteni. Az elvándorlási tendencia addig nem lassul, vagy áll le, amíg a nyugat-európai és a magyar bérek közti különbség nem kezd el csökkenni. A három, négyszeres bérkülönbséggel, a jobb életkörülmények lehetőségeivel szemben, a hazafias érzelmekre fókuszáló  kampányok kevésnek mutatkoznak. Szükséges a folyamatos és dinamikus bérfelzárkózás. Vizsgálataink szerint a jelenlegi átlag magyar bér bruttó 317.000 Ft ami egy átlagos élet fenntartására elég. Azonban ingatlanhitel, vagy albérlet fizetése mellett már megélhetési gondok is adódhatnak. Átlagbérből élő, vagy családos magyar dolgozók megfogalmazása szerint, a fizetésük komolyabb tartalék képzésére alkalmatlan. Ez okoz egy folyamatos frusztrációt a társadalomban. Gondoljunk bele, egy átlag kétgyermekes magyar családnál egy gépkocsi vizsgáztatása, szervízeltetése, kényszerű mosógép csere, vagy komolyabb fogorvosi kezelés (gyermek fogszabályozás), iskolakezdés már anyagi nehézségeket okoz, és több hónapi kényszertakarékoskodást von maga után. Ezen problémák miatt sokan a saját elmondásuk szerint egy folyamatos, kilátástalan taposómalomnak élik meg az életüket. Abban az esetben, ha a jelenlegi bérnövekedési tendencia fennmarad, a nettó bérek elérhetik (megközelíthetik) az 1000 EUR-os határt. Ebben az esetben már dolgozónként 100.000 Ft, családonként 200.000 Ft megtakarítás is képződhet havonta. Ezáltal oldódhat a társadalomban felgyülemlett feszültség, lehetőség lenne kissé szabadabban költeni, vágyakat, álmokat, távoli célokat teljesíteni. A pozitív, optimista életszemlélet segíthet a boldogabb élethez Magyarországon.

Segítség lehet a fiatalok részére kialakított bérlakás program, illetve olcsó építési telkek felszabadítása fiatal magyar állampolgárok részére. A saját ingatlan tulajdonnal rendelkező állampolgárok jobban ragaszkodnak a megszerzett tulajdonukhoz és nehezebben költöznek más országba, mint esetlegesen a bérlakásban élők. Például, egy albérletből kiköltözni Németországba, egy albérleti felmondó nyilatkozat, és egy repülőjegy szükséges. Ezért a tulajdonhoz jutás igenis marasztaló hatást fejt ki a fiatalok körében.

A külföldön élő magyar(ok) fiatalok hazacsábítása

Fontos lehet a már elvándorolt magyar állampolgárokat nem elveszettnek tekinteni Magyarország számára. A román kormánynak volt az elmúlt időkben „hazacsábító” programja, mely az elvándorolt román állampolgárokat célozta meg, azonban ez a program teljes kudarcot vallott. Ettől függetlenül mindent meg kell tenni, hogy aki gondolkodik a hazatelepülésen, vagy honvágya van, azoknak meglegyen a lehetőségük, illetve megkönnyítsük hazatelepülésüket.  Biztosak lehetünk abban, hogy a hazatelepülési adatok csalódást fognak okozni, azonban nyitva kell tartani ezt a lehetőséget a külhoni magyarok számára. Továbbiakban szükséges minden magyarországi pozitív gazdasági, társadalmi és szociális változások kikommunikálása különböző médiumokon (pl. közösségi média által nyújtott lehetőségek) keresztül. Ilyen pl. a bérnövekedés, családtámogatási rendszer változása, nagyobb gazdasági projektek, térségi fejlesztési projektek.

Letelepedés

Folyamatos kérdés Magyarországon, hogy hasznos-e a bevándorlás, vagy káros. Egy fontos probléma ebben a témában az, hogy a politikai köznyelvben összemosódik a menekültek befogadása és a bevándorlók letelepedése. Óriási különbség van a között, hogy egy bevándorlási rendszeren keresztül (pl., kanadai, új-zélandi, ausztrál bevándorlási politika) kiválasztható, milyen korú, iskolázottságú, vallású, képzettségű és nyelvi tudásszinttel rendelkező személyeknek biztosít letelepedési lehetőséget egy adott ország (a letelepedés nem ad automatikusan állampolgárságot, az csak az első lépés az állampolgárság megszerzéséhez). Avagy befogad-e külső (EU-s kényszerszabályozás okán) politikai menekültstátuszra hivatkozó 18-30 év közötti férfiak tömegét, akik az esetek nagy részében nem is lennének jogosultak a menekültstátuszra. Egy fontos szempont a bevándorlás mellett, hogy a bevándorlás igenis működhet jól, erre példa az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, amely országok lakosságának minimum 90%-a bevándorlók leszármazottja (beleértve több százezer magyar származású bevándorlót is – pl. 1956-os forradalom utáni kivándorlókat). Ezekben az országokban a tudatos, átgondolt, letelepedési rendszer igenis hasznossá tette a bevándorlókat a társadalom számára. Magyarországnak fenn kell tartania azt a jogot és lehetőséget, hogy eldönthesse, hogy milyen feltételekkel és kiknek ad lehetőséget az országban tartózkodásra, illetőleg az állampolgárság megadására.

Születési szám növelése

A születési szám növelésére a jelenlegi kormány több intézkedést, kedvezményt és támogatást hozott (pl CSOK, az 1 millió Ft-os hitel átvállalás, stb). Ezek az intézkedések komoly ösztönzést adhatnak a fiataloknak, illetve az 1-2 gyermekes családoknak a további gyermekvállaláshoz. Fontos még a kései gyermekvállalás esetén előforduló fogantatási nehézségek térítésmentes orvosi kezelésének támogatása. Esetleges meddőségi kezelések, inszeminációk, lombik programok állami finanszírozása. A meglévő eszközök, támogatások mellett minden további társadalmi és szociális segítséget meg kell adni a családoknak (pl. bölcsődék, óvodák építése, gyermek egészségügyi ellátás javítása).

Fontos a fennálló demográfiai problémát összességében figyelni és kezelni. A problémát nagyon komolyan kell venni, mivel súlyos következményei lehetnek a társadalomra és a gazdaságra egyaránt. Minden megoldási lehetőséget szükséges elindítani és véghez vinni, emellett elengedhetetlen a jövőben a társadalmi változások és reakciók folyamatos tanulmányozása, monitorozása.

Zámori Péter

Alternatív Gazdasági és Demográfiai Kutatóintézet Egyesület

HU | EN