M8-as autópálya hatásai és lehetőségei a Balatoni régió fejlesztésében

Letették az M8-as autópálya újabb szakaszának alapkövét 2018 év elején. Ezzel az új autópálya két szakaszának építése is elindult (Dunaújváros –Kecskemét), (Rábafüzes-Körmend) vonalon. Azt tudni érdemes, hogy az M8 útvonala lesz az első, amely nem Budapest felé vezet, ezzel a fővárosra terhelő- dő közlekedési nyomást is oldhatja a jövőben.

Az fenti ábrán megfigyelhető az M8 autópálya tervezett útvonala, amely a Balaton ÉK oldalán halad el, és keresztezi az M7 vonalát is.

Az M8-as autópálya fő feladata:

Közgazdasági szempontból egy autópálya építés az infrastrukturális fejlesztések közül, talán az egyik leghatékonyabb gazdaságélénkítő erővel hat. A Balaton régió, ebből a szempontból még szerencsésebb helyzetben van, hiszen nem csak az M8, de az M7 autópálya is elhalad a tó mellett. Az M7-el ellentétben, amelynek fő feladata összekötni a fővárost a Balatonnal, az M8 fő feladata összekapcsolni Magyarország régióit, autópályáit (Budapest elkerülésével), illetve összekötni Ny-Európát – DK-Európával. Azt kimondhatjuk, hogy az M8 egy stratégiai fontosságú útvonal szerepét tölti majd be Európában és hazánkban.

Az alábbi ábrán látható, hogy az M8 autópálya köti össze az M3, M4, M5, M6, M7 autópályákat, ezáltal összekapcsolja Ausztriát Ukrajnával, Szerbiával, Horvátországgal, és Romániával, Budapest elkerülésével.

Mit adhat a Balatoni régiónak az új autópálya?

Megnövekedő kereskedelmi és turisztikai forgalom: Az autópályák összekapcsolása, főleg az M6, M5, M4 összekötése könnyebb és gyorsabb elérhetőséget biztosít a környező régiókban (pl. az Alföld) élő emberek számára a Balatonnal. Gyorsabban, biztonságosabban és kényelemsebben lesz megközelíthető a tó, például Kecskemétről, Szegedről, Szolnokról. Valószínűleg a nyári időszakokban az útinform jelentésekben már nem csak az M7, de az M8 forgalmának tájékoztatása lesz a vezető információ. Megnövekedett turista forgalom magával vonz, egy megnövekedő kereskedelmi forgalmat is, hiszen több vendég, egyértelműen többet is fogyaszt.

Fejlesztések általi gazdasági fellendülés: A két autópálya közelsége, a hazai régiókkal meglévő új úthálózati kapcsolat, illetve az európai autópálya hálózat összekapcsolódása, komoly lehetőséget biztosít. A kérdés az, hogy a régió ki tudja-e, vagy ki karja-e használni az adódó lehetőséget?! Problémának látjuk a balatoni régió gazdasági egyoldalúságát. Pontosabban, hogy túlságosan domináns gazdasági szegmens a turizmus. Ez nem is lenne komoly probléma, hiszen sok olyan régió létezik a világban, ahol a turizmus komoly bevételi forrást biztosít a lakosságnak. Azonban ha megnézzük a balatoni főszezon időtartamát, amely július 1-től, augusztus 20-ig tart, azaz mindösszesen 50 nap, akkor látható, hogy ez az időtartam nem adhat megfelelő bevételi forrást egész évre. A térségbe nagy stratégiai jelentőséggel bíró nemzetközi vállaltok nem települtek még le, habár dolgozó akadna. Sok, régen komoly iparral rendelkező, ma hanyatló város van a környéken (pl. Zirc, Ajka, Várpalota, Marcali), amelyek komoly munkaerő lehetőséget biztosíthat az ide települő vállatoknak.

Legnépesebb járási területek a régióban: (10 ezer lakos felett):

Természetesen elengedhetetlen ipari parkok építése, illetve bővítése, esetleg a humán értelmiségre gondolva irodaparkok (Veszprém) fejlesztése (ami Budapesten kívül szinte teljesen el lett felejtve, gépsorok mellék kényszerítve a vidéki lakosságot).

A gazdasági fejlesztések hatására megnövekedő lakosságszám: Amennyiben, az esetlegesen bekövetkező gazdasági fejlesztések hatására idetelepülő cégek szakképzett munkaerőigényét a régióban nem sikerül kielégíteni, akkor valószínűleg az ország más területiből próbálnak majd idecsalogatni dolgozókat. Legyen az akár mérnök, sofőr, közgazdász vagy betanított munkás. Sokan feltennék a kérdés miért hasznos ez az adott városnak, hiszen ebben az esetben nem teljesen a helyi lakosság élvezi a fejlődés hasznát. A mai túlfeszített munkaerőpiacon, ahol óriási problémát okoz néhol a munkaerőhiány, kizárt, hogy minden pozícióra helyben megtalálnák a megfelelő munkaerőt. Azonban betelepült cégek, ideális működéséhez illetve a jövőbeli fejlesztésekhez ellengethetetlen a megfelelő számú képzett munkaerő biztosítása, tehát valószínű ez helyben 100%-ban nem megoldható. Természetesen a munkaerő nagy része helyi lakosokból kerül ki, és az iparűzési adók is a helyi település költségvetését gazdagítják. De miért is lenne gond, ha több gyermek lenne az óvodákban vagy iskolákban, többen vásárolnának a helyi boltokban, családi házakat építenének (helyi vállalkozókat megbízva), vennék igénybe a helyi szolgáltatásokat (fodrász, autószerelő, stb.).

Fejlesztés, együttműködés, lehetőségek:

Fontosnak tartjuk, az M8 autópálya és a Balaton környékén fekvő települések közti együttműködést, közös fejlesztési programok kidolgozását, ipari parkok kivitelezését. Együttes fellépést, az estleges befektetők felkutatásában. Stratégiai együttműködések kidolgozását a befektetőkkel, hazai állami szervetekkel. Az autópálya útvonalát ismerve, lehet javaslatokat, kivitelezési terveket készíteni a települések érdekeit és lehetőségeit figyelembe véve. Ismerve az M8 autópálya stratégiai fontosságát, a lehetőségek egyértelműen adottak, a kihasználás csak a helyi vezetők akaratán, és tenni akarásán múlik. A közismert gazdasági előnyök kivételével még az alábbi hasznos vonzatai lehetnek egy dinamikusabb fejlődésnek a régióban:

Óriási fejlődést biztosíthat a tópart északi településeinek, amennyiben állandó jó anyagi hátteret biztosító munkahelyek (fizikai és szellemi egyaránt) települnének a környékre, több bevételi forrást illetve lehetőséget biztosítva helyi lakosoknak. Nem mellékes, hogy az autópálya által letelepülő befektetők, munkaadók által a régió gazdasága is megerősödne, több lábon állna. Az új vállaltok idevonzanák, a munkavállalókat, velük költöző családtagokat, akik biztos, stabil fizetés segítségével igénybe vehetnék a balatoni szolgáltatókat, éttermeket egész évben. Ezzel a régió turizmusának idényjellegét csökkenthetné, lehetővé tenné akár az egész éves nyitva tartást, további fejlesztéseket és beruházásokat egyes szolgáltatóknál.

Természetesen sok függ a fejlődés dinamikájától, a beruházások nagyságától, alkalmazottak számától és a bérszintek nagyságától. Ha visszatekintünk az elmúlt 50 év fejlődési ütemére a tópartot környező városokban, akkor egy ugrásszerű fejlődés kétségesnek tűnhet. Azonban ha megnézzük ma 2018-ban budapesti iroda beruházások dinamikáját (Váci út, Lágymányosi híd lábánál, Árpád híd lábánál), akkor láthatjuk, hogy létezik az a gazdasági fejlődés itthon is, ami megváltoztat egy teljes városrészt, és hipermodern iroda negyedeket alakít ki. A feladat adott a Veszprém, Somogy és Fejér megyei polgármestereknek. Biztos, hogy a jelenlegi fejlődési dinamika egy komoly fellendüléshez, nagyon kevés lesz.

Ha feltennénk egy kérdést, amely arról szólna, hogy lenne kedve a Balaton mellett élni, ha létezne egy gazdaságilag versenyképes, fejlődő nagyváros a tó környékén (min. 20km körzetben), Ön szívesen költözne Balaton mellé?

Zámori Péter
Alternatív Gazdasági és Demográfiai Kutató Központ

HU | EN