Munkaerőhiány, még 19 évig?

Mindennapos témává vált a magyar üzleti életben a munkaerőhiány kérdése, amely a munkaerőpiac teljes szegmensét elérte mostanra. Hiány van mezőgazdasági idénymunkástól, az egészségügyi dolgozókig, orvosokig. A lakosság csökkenése itt éreztette először káros hatását. Gondoljuk át, ha Magyarországon élne az elvándorolt (megközelítőleg 400.000) magyar fiatal, valószínűleg nem lenne ilyen munkaerőhiány (és ilyen béremelkedés sem következett volna be / szomorú). A teljes magyar politika elit egyetért abban, hogy a születések számának növelése elengedhetetlen. A jelenlegi kormány ez ügyben tett intézkedései (pl. CSOK, részleges hitelátvállalások), nemzetközi szinthez mérve is kiemelkedőek.

Azonban fontos figyelembe venni, hogy a CSOK és egyéb családtámogatási programok hatásai minimum 18 év plusz 9 hónap (azaz 19 év - első gyermeknél) után fogják éreztetni pozitív hatásukat a munkaerőpiacon. Hiszen ezek a gyermekek, akik a támogatások ösztönzésével megfogannak, és 9 hónapnyi terhesség után megszületnek, csak 18 év után fognak kikerülni az iskolapadok mögül. Ha ezt a számítást kivetítjük három gyermekre és adunk szegény magyar anyák szervezetének időt regenerálódni, akkor minimum 23 év szükséges a három gyermek kihordására, felnevelésére, oktatására. Természetesen, ha szeretnénk diplomás orvosokat, mérnököket a munkaerőpiacon, akkor ez az idő is kitolódik (főiskolai, egyetemi tanulmányok elvégzése).

Mért fontos ez a 19 év?

Mivel a munkaerőhiány már most súlyos gondokat okoz, a születési szám növelése ezt a problémát még minimum 19 évig nem oldja meg. Tehát a munkaerőpiac 19 évnyi problémája még megoldásra vár. Fontos kérdésként merül fel, hogy a magyar gazdaság mely területét fogja hosszútávon leginkább érinteni a munkaerő probléma. Az igazi kérdés az, hogy az élet mely területét nem érinti majd?! Hiszen, ha nincs tanár, akkor ezt megsínyli az oktatás, ha nincs orvos, akkor az egészségügy, stb.. 

A régióban hasonló problémákkal küszködő országokban más-más megoldással próbálkoztak. Románia például, kampányt indított külhoni polgárainak hazacsábítására, igaz nagyon kevés sikerrel. Lengyelország, Csehország és Szlovákia lazított az Európai Unión kívül érkező polgárok munkavállalási lehetőségeinek szabályozásán (elsősorban az ukrán és belorusz munkaerőre koncentrálva).  Horvátország, a határain túl (Bosznia-Herczegovina-ban) élő horvát nemzetiségű polgárok honosításával próbálja orvosolni demográfiai gondjait. Az, hogy Magyarország számára mi lenne a legjobb megoldás, az még a jövő kérdése. Azonban egy biztos, a szükség törvényt bont, és amennyiben a jövőben a munkaerőhiánynak komoly gazdasági lassulás lehet a következménye, akkor olyan megoldásokat is elő kell venni, amelyek eddig tabutémának számítottak a hazai politikában.

 

Diagram: Európai Bizottság - GKI

Zámori Péter

AGD Fejlesztési Központ

HU | EN